A korallzátonyok és az ott élő lények tanulmányozásához a tudósok néha víz alatti drónokat telepítenek. De a drónok nem tökéletes kémek. A légcsavarjaik felszakíthatják a zátonyokat és károsíthatják az élőlényeket. A drónok zajosak is lehetnek, elriasztva az állatokat. Egy új robo-medúza lehet a válasz.
Erik Engeberg a Boca Raton-i Florida Atlantic Egyetem gépészmérnöke. Csapata kifejlesztette az új szerkentyűt. Gondoljon erre a robotra, mint egy csendesebb, szelídebb óceáni kémre. Puha és csendesen siklik a vízen, így nem árt a zátonyoknak, és nem zavarja a körülöttük élő állatokat. A robot érzékelőket is hordoz az adatok gyűjtésére.
A készüléken nyolc csáp lágy szilikon gumi. A robot alján lévő szivattyúk felveszik a tengervizet, és a csápokba irányítják. A víz felfújja a csápokat, kinyújtja őket. Ezután a szivattyúk áramellátása rövid időre megszakad. A csápok most ellazulnak, és a víz visszaugrik a készülék alsó oldalán található lyukakból. Ez a gyorsan kiszökő víz felfelé hajtja a medúzákat.
A robot tetején kemény, hengeres tok is található. Ez tartja a medúzát vezérlő és adatokat tároló elektronikát. Az egyik komponens lehetővé teszi a vezeték nélküli kommunikációt a medúzákkal. Ez azt jelenti, hogy valaki távolról irányíthatja a robotot azáltal, hogy különböző csápokat mozgat különböző időpontokban. A kemény tok érzékelőket is tartalmazhat.
A kutatóknak gyakorlati okuk volt arra, hogy eszközüket medúzákra modellezzék. „Az igazi medúzáknak csak kis mennyiségű erőre van szükségük ahhoz, hogy [A] pontból B -be eljussanak” – mondja Engeberg. „Ezt a minőséget szerettük volna igazán megörökíteni medúzáinkban.”
A medúzák lassan és finoman mozognak. Így a robo-zselé is. Ezért gondolják a kutatók, hogy nem fogja megijeszteni a tengeri állatokat. Sőt, Engeberg azt mondja: „Medúzáink puha teste segíti az ökoszisztémák megfigyelését anélkül, hogy károsítaná őket.” Például a robot hordozhat egy érzékelőt az óceán hőmérsékletének rögzítésére. Az általa gyűjtött adatok segíthetnek a tudósoknak feltérképezni, hogy hol és mikor melegszik fel az óceán az éghajlatváltozás miatt.
„A medúzák évmilliók óta mozognak óceánjaink körül, ezért kiváló úszók” – mondja David Gruber. Tengerbiológus a New York-i Baruch College -ban, aki nem volt kapcsolatban a robottal. “Mindig le vagyok nyűgözve, amikor a tudósok ötleteket merítenek a természetből” – mondja Gruber. – Különösen olyan egyszerű dolgot, mint a medúza.
A klímaváltozás elleni küzdelem motiválja Engeberget és csapatát. „Mély vágyam, hogy segítsek a veszélyeztetett zátonyokon szerte a világon” – mondja. Reméli, hogy robo-medúzái segítenek a kutatóknak a klímaváltozás tengeren elrejtett hatásainak tanulmányozásában.
A tengeri hőmérséklet és más adatok követése az emberek javára is válhat, ha figyelmeztet a rosszabbodó körülményekre. A melegebb óceánok erősebbé és pusztítóbbá tehetik a viharokat. A melegebb tengervíz a gleccserek alulról történő erodálásával segít a tengeri jég olvadásában is. Ez az olvadékvíz növeli a tengerszintet. A magasabb tengerek pedig parti árvizekhez vezethetnek, vagy teljesen eltüntethetik az alacsonyan fekvő szigeteket.
A robotmedúza folyamatban lévő munka. „Jelenleg új verziót készítünk” – mondja Engeberg. Mélyebben úszik, és több érzékelőt képes szállítani, mint a régebbi modell. Ennek köszönhetően még jobban kémkedhet a korallzátonyokat világszerte érintő körülmények között.